A keszthelyi Helikoni Emlékmű

    1816 végén Berzsenyi Dániel Nikláról levelet írt Keszthelyre gróf Festetics Györgynek: „Rumi megajándékoza engem a Georgikonnak legújabb nyomtatványival. Elhűltem-elhaltam látván, hogy azok mind németek! – Én Keszthelyben egy magyar Weimart óhajtok látni!” Rumi a Georgikon professzora volt s mint ilyen szívesen küldött szakkönyveket a gazdálkodó Berzsenyinek. Ezeknek a könyveknek láttán írt a grófnak, finoman megfeddte, és felvetette egy keszthelyi irodalmi központ létrehozását. Festeticsben már érlelődhetett a gondolat, mert már 1817. február 12-én Helikonra hívta a kor jeles költőit, íróit, gondolkodóit. Ugyan ez a rendezvény a király születésnapjához rendelt ünnep volt, de az udvar által árgus szemekkel figyelt gróf diplomatikusan oldotta meg a maga elő tűzött célokat.
    Festetics György életében öt helikoni találkozóra, ünnepre került sor: 1817 és 1818 februárjában, valamint  májusában, 1809 februárjában. A legnagyobb és legtöbb neves egyéniséget felsorakoztató, miden kétséget kizáróan az első volt. Ekkor jelent meg Keszthelyen: Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Szegedy Róza, Pálóczi Horváth Ádám, Dukai Takács Judit és mások. Ezen az ünnepen elhangzott magyar nyelvű költeményeket a gróf ki is adatta a székhelyét Szombathelyről Keszthelyre áttevő Perger nyomdában.
    A Helikonok Festetics halálával megszűntek. Első ébresztésük, az ünnepek születésének 100. évfordulóján, a világháború miatt kissé megkésett időpontban, 1921-ben volt. Ekkor avatták a Helikon parkban elhelyezett kupolás emlékművet. 1932-ben az Írók Gazdasági Egyesületének Balatoni Íróhete emlékezett meg a Helikoni Ünnepségekről. 1957-től, pedig a középiskolások kulturális seregszemléje. Ma már több országból érkeznek fiatalok, hogy a dunántúli magyar diákokkal együtt neves zsűri előtt versengjenek 18 művészeti kategóriában. Az ünnepségek elmaradhatatlan pillanata a megnyitó, amelyre a Helikon parkban az emlékmű előtt kerül sor.
Ez az emlékmű Keszthely egyik jelképe lett. A nyolcszögletű kupola 8 toszkánai oszlopon nyugszik. Az emlékmű kupolája alatt, szemben a főbejárattal, az alsó párkányon a Festetics hercegi címer látható. Az építményt Török Kálmán keszthelyi MÁV-osztálymérnök tervezte, segítségére voltak Szokolay István nyugalmazott mérnök és Szokolay Béla festőművész. A kőfaragó munkát Kutassy Imre, az emlékmű építését Zágoni és Szabó, a boltozat komplikált állványozását pedig Kenesey Sándor ács végezte. Mind a négy mester keszthelyi volt.
Az emlékmű avatása nagy ünnep volt Keszthelyen. Számosan jelentek meg. Itt volt maga a kormányzó Horthy Miklós is, aztán Apponyi Albert gróf, Vass József kultuszminiszter,  Zichy János gróf, Beöthy Zsolt, Rákosi Jenő, Herczeg Ferenc, Kozma Andor, Sebestyén Gyula, Szász Károly, Rott Nándor veszprémi püspök, Négyesy László és még nagyon sokan mások. A kupolás épület köré emlékfákat ültettek. Ezeknek folyamatos felújítása, karbantartása mind a mai napig folyik.
Az emlékmű a második világháború alatt megsérült. Az eredeti emléktáblát összetörték és újat faragtattak, új szöveggel. Az emlékművet és környékét 2000-ben a VÜZ Kft. felújíttatta. Ekkor faragtatta újra az eredeti szövegű márványtáblát, amely  a kupolás építménnyel együtt ma is méltóan reprezentálja Keszthelyt és emlékezik meg az egykori és mai Helikoni Ünnepségekről.

                           

Hivatkozás: Cséby Géza