Balaton, a természetes régió
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
A Balaton, a hozzá kapcsolódó Kis-Balaton hazánk természeti értékekben különösen gazdag tájegysége.
A Balaton sekély tómedencéje mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, a parti és a feltöltődő részein nádasokkal és síklápokkal keretezett értékes növény- és állatvilággal rendelkezik. A Balaton térségében 10 fokozottan védett és további 200 védett növényfaj lelhető fel: többek között a cifra kankalin, lisztes kankalin, légybangó, mocsári kardvirág, adriai sallangvirág, tátorján, gyapjas gyűszűvirág, tovább gazdagítja a tájat nádrengetege és Európa-hírű madárvilága.
Állatvilága nagyon gazdag, a mai ismeretek szerint a tóban és közvetlen környezetében mintegy 1360 állatfaj él. A Balatonban 30, zömében őshonos halfaj él, közülük a legismertebb a fogassüllő. Jellemző halfajok továbbá a ponty, a csuka, a garda, a harcsa, a dévérkeszeg. A nádvilág madár fajai közül a legismertebbek a nádi poszáta és a „szúnyogirtó” nádi rigó. A magas partok falába vájja odúját a gyurgyalag és a parti fecske, a gémfélék közül a szürke gém gyakori madár. A tó illetve nádasai az emlősök számára is fontos élőhelyet jelentenek egészen az apró gerinctelenekre vadászó cickányoktól, a halat zsákmányoló vidrán át, a víz felett csapongva repülő-vadászó denevérekig.
A Balaton része az Európai Unió által létrehozott összefüggő európai ökológiai hálózatnak, a Natura 2000-nek.
A természetes környezet és az élővilág megőrzését szolgálja a térségben 1997-ben életre hívott Balaton-felvidéki Nemzeti Park.
Balaton, mint sekély, vízfelületéhez viszonyítva kis vízgyűjtővel rendelkező tó, állapota jelentősen függ az időjárástól, a változó klimatikus viszonyoktól, ezért vízminősége és vízháztartása rendkívül sérülékenynek mondható.
NÉPESSÉG ÉS TELEPÜLÉSEK
Az 1996-ban létrehozott Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 180 településének népessége napjainkban közel 275 ezer fő, amely lassú ütemben növekszik. A lakosság valamivel több, mint fele városi rangú településeken él. A legnépesebb település a közel 25 ezer lakost számláló Siófok, a legkevesebben pedig az 49 fős Veszprém megyei Óbudaváron laknak. E vidéket alapvetően a kis lélekszámú (500-2000) települések jellemzik, ugyanakkor az idegenforgalmi adottságok miatt az urbanizáció mértéke is nagy. Az üdülőkörzet területén jelenleg 18 város található.
A helyi lakosság száma – Magyarország egészéhez hasonlóan, a születéseket magasan meghaladó halálozások miatt – alapvetően folyamatosan csökken. Azonban a természetes népességfogyást folyamatosan kompenzálja a Balatonhoz, a térségbe költözők nagy száma. Az elmúlt évtizedekben betelepültek jelentős részben nem a fiatalok köréből kerültek ki, hanem sokkal inkább a viszonylag jobb módú hazai és külföldi idősek köréből. A fiatalok munkavállalási célú elvándorlásával együtt, mindez a térség népességének lassú ütemű elöregedéséhez vezet. .
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe országos összehasonlításban magas életminőségi szinttel rendelkezik. A térségen belül is külön kiemelhető Hévíz, Balatonfüred vagy Siófok környéke. A nem túl kedvező társadalmi-gazdasági adottságok következtében az üdülőkörzeten belül sajnos rosszabb lehetőséggel rendelkező területek is találhatók.
KÖZLEKEDÉSI LEHETŐSÉGEK A BALATON TÉRSÉGÉBEN
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet közlekedési infrastruktúrája (közút, vasút, buszhálózat) folyamatosan növekvő mértékben, környezetkímélő módon bővül.
A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája széleskörű, gazdasági szerepe azonban csak jelentős fejlesztésekkel növelhető. Az elmúlt években jelentős előrelépést jelentett a sármelléki reptér, a (Hévíz-Balaton Airport) újraindulása, vagy a Balatoni Hajózási Rt. átadása a vízparti önkormányzatoknak.
A közútfejlesztésben az M7-es autópálya elkészülte 2008-ban…
A Budapest-Nagykanizsa vasútvonal eddigi és jelenleg új lendületet vett korszerűsítése…
Közlekedési fejlesztések pl. MÁV balatoni állomás-felújítási programja…
A Balaton körüli kerékpárút felmért nyomvonala 210 km, melynek teljes hossza önálló vagy kisforgalmi úton kijelölt kerékpárút formájában 2004. év végére kiépítésre került. A Balatoni Bringakörúthoz kapcsolódóan folyamatosan épülnek a háttértelepülések elérését szolgáló kerékpárutak is.
EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein működő egészségügyi intézmények alapvetően az állandó népesség ellátását szolgálják. A nyári idegenforgalmi szezon alatt forgalmukat az üdülőnépesség is növeli, így az orvosok leterheltsége a nyári hónapokban jóval nagyobb, mint az év más időszakában.
A régión belül négy településen működik különböző körű ellátást biztosító kórház (Kiemelt szereppel Keszthely és Siófok). Balatonfüreden és Hévízen specializált gyógyászati intézmények találhatók. Szintén a betegeket szolgálja a térségben működő 75 gyógyszertár és azok fiókintézményei. A speciális ellátást keresők számos városban többféle magánrendelést találhatnak a fogorvosi kezelésektől a plasztikai sebészetig.
A szociális intézményrendszer elemei (bölcsődék, idősek otthona, stb.) szintén megtalálhatóak a Régióban. Sok esetben azonban igények még mindig felülmúlják a lehetőségeket, az intézmények nem ritkán 100% fölötti kihasználtsággal működnek. Az egyéb szociális intézmények kihasználtsága teljes körű, gyakori a beutaltak esetenként egy évnél is hosszabb várakozása, mivel csak megüresedés esetén van mód új felvételre.
KULTÚRA
Az üdülőkörzet arculatának kialakításában meghatározó szerepet töltenek be a kulturális értékek, az épített örökség, a népművészet, a népi hagyományok, egyházi emlékek, illetve a kortárs rendezvények. A térség textilművészetének két kiemelkedő területe a buzsáki hímzés és a balatonendrédi csipke.
A Balatonnál élők egyik fontos megélhetési forrása többek között a halászat volt, hagyományait pl. a napjainkban is megrendezésre kerülő Garda-fesztivál őrzi.
A szőlő- és bortermelés mindig is jelentős szerepet játszott az itt élők életében. A vidék kulturális kínálatában kiemelt szerepe van a borra és szőlőre épülő különböző rendezvényeknek, fesztiváloknak.
A Balaton-térség rendkívül gazdag múzeumokban és kiállítóhelyekben, szinte minden településen megtalálható valamilyen kisebb-nagyobb tárlat. A térség nagyobb városai (Balatonfüred, Keszthely) múzeumaikra és rendezvényeikre építve valódi kulturális központként működnek. (A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum vagy az első magyar nyelvemlékek egyikét őrző Tihanyi Apátság kiemelt vonzerővel rendelkeznek.)
A TÉRSÉG IDEGENFORGALMÁRÓL
Az üdülőkörzet a maga természeti adottságaival, a tóval és a csatlakozó szolgáltatásaival, infrastruktúrájával Budapest után Magyarország második legnagyobb turisztikai vonzerejét jelenti. A a balatoni turisztikai kereslet sajátossága, hogy a tényleges főidény (az ún. teltházas forgalom) az időjárás függvényében július-augusztus hónapokra (4-6 hétre) korlátozódik.
A Balaton, illetve a parttól távolabbi településeket is magába foglaló Balaton Kiemelt Üdülőkörzet ismertségét - egyedi természeti és gazdag kulturális öröksége mellett - elsősorban az ezen tényezőkre épülő turizmusnak köszönheti, s mint ilyen, minden évben jelentősen hozzájárul Magyarország gazdaságának bevételeihez. A Balaton térségében napjainkban 211 szálloda (ebből 52 gyógyszálló és 29 wellness szálló) üzemel, 158 panzió, mintegy 52 kemping, 128 üdülőház és 47 közösségi szálláshely várja a kikapcsolódni vágyókat. Mindehhez nagy számban a magánszálláshelyek sora is kapcsolódik. 2013-ban a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken 4,6 millió vendégéjszakát töltöttek el az ideérkezők. A Balaton népszerűségét mutatja, hogy Magyarország 10 leglátogatottabb városa közül 4 a térségben található (Hévíz, Siófok, Balatonfüred, Zalakaros).
A térség legjelentősebb idegenforgalmi vonzerői:
• édesvízű, fürdésre alkalmas tó,
• természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek – Balaton-felvidéki Nemzeti Park,
• változatos természeti környezet,
• történelmi borvidékek, borkultúra,
• gyógyvízkincs, gyógyhelyek
• műemlékek,
• várak, kastélyok,
• népi építészeti emlékek,
• történelmi, kulturális hagyományok, kismesterségek,
• számtalan zenei, színházi, gasztronómiai és sportrendezvény valamint fesztivál, (melyek közül kiemelkedő a Balaton-átúszás, a Kék-Szalag Vitorlásverseny; a „Művészetek Völgye” elnevezésű kulturális rendezvénysorozat, vagy a könnyűzenei Balaton Sound vagy Strandfesztivál).
A balatoni táj egyik meghatározó, jellegzetes, és idegenforgalmi szempontból is nagyon értékes jellemzője a növénytermesztés ágazatai közül kiemelkedő a szőlőtermesztés.
A Balatoni Borrégióban 5 borvidék - a Dél-balatoni, a Balaton-melléki, a Balaton-felvidéki, a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki - kínálja a jellegzetes nedűket. Az édes borkülönlegességek mind az északi, mind a déli parton megtalálhatók, de leginkább mégis a száraz fehér fajták a dominánsak, illetve a déli parton nagy hagyománya van a vörösborok készítésének is.
A borrégió jellegzetes fajtái, a teljesség igénye nélkül:
•az Olaszrizling, melynek élénk savai, kesernyés, mandulára emlékeztető íze kitűnően illeszkedik számos ételhez;
•a korán érő és meglehetősen bőtermő Királyleányka, amelyből , üde, harmonikus bor nyerhető, és leginkább halakhoz, gombás ételekhez fogyasztva élvezhető igazán;
•az Irsai Olivér frissen, újborként fogyasztva, muskotályos illata miatt már röviddel a szüret után is kellemes;
•a szürkebarát, amely telt, harmonikus, alkoholgazdag bort ad.
a nagymúltú badacsonyi kéknyelű
az elmúlt évtizedekben nemesített és ma már világhírű vált cserszegi fűszeres
A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET FEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYRENDESZRE
A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) feladata, hogy a döntéshozókkal együtt meghatározza a térség fejlesztési irányait, a Balaton gazdájaként támogassa a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megvalósuló fejlesztéseket, felkarolja az új, innovatív ötleteket, ösztönözze a térség egészére kiterjedő elképzelések megvalósítását. A Tanács elkötelezett, hogy híd szerepként teret adjon az üdülőkörzet fejlesztésében részvevő szervezetek párbeszédének, együttműködésének. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2000-től önálló, törvény által megerősített területren¬dezési tervvel és szabályzattal rendelkezik, amelyet közkeletű nevén, min¬denki a „Balaton Törvényként" emleget.
A Tanács megalakulásáról és működéséről az 1996. évi XXI, a területfejlesztésről és területren¬dezésről szóló törvény rendelkezik, amelyet megszületése óta többször módosítottak.
A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai és a munkájában részt vevő szervezetek fő arány
Szavazati jog:
a Kormány képviselője 1 0,05
Somogy Megye elnöke 1 0,05
Somogy Megye képviselője 1 0,05
Veszprém Megye elnöke 1 0,05
Veszprém Megye képviselője 1 0,05
Zala Megye elnöke 1 0,05
Zala Megye képviselője 1 0,05
Tanácskozási jog
Somogy Megyei Kormányhivatal 1 0,05
Balatoni Főépítész 1 0,05
Kereskedelmi és iparkamarák 1 0,05
Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége 1 0,05
Települések képviselői 2 0,10
a Balatoni Szövetség képviselője 1 0,05
Civil partner szervezetek 2 0,10
Szakmai partner szervezetek 2 0,10
Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság 1 0,05
Balatoni Turizmus Szövetség 1 0,05
A Tanács fő tevékenységi körei:
1. Az üdülőkörzet fejlesztési irányainak, koncepciójának, stratégiájának meghatározása,
2. A fejlesztési célok elérését segítő ösztönző, támogatási rendszerek biztosítása, projektek megvalósítása
1. Az üdülőkörzet fejlesztési irányainak, koncepciójának, stratégiájának meghatározása
A Balaton Fejlesztési Tanács 2007-ben elkészíttette a Balaton Hosszú Távú Fejlesztési Koncepcióját, annak érdekében, hogy a későbbi tervezési, programozási munkák megalapozásaként, a Balaton térség számára meghatározó fejlesztések kijelölése és megvalósítása érdekében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzete is rendelkezzen az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepcióval, valamint az Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő régiós tervek időtávjával azonos időtartamra, a 2007-és 2020 közötti időszakra szóló területfejlesztési koncepcióval.
2. A fejlesztési célok elérését segítő ösztönző, támogatási rendszerek biztosítása, projektek megvalósítása
A Tanács a tervezési feladatok mellett nagyon fontos ösztönző szerepet lát el a térségi fejlesztések, beruházások megvalósításában, projektek előkészítésének, felszínre kerülésének segítésében, amelyet a hatáskörében lévő források felosztásával, pályázati támogatások biztosításával valósít meg.
Az elmúlt évek főbb ösztönzési területei voltak:
vízminőség-védelem, mederkotrási beruházások megvalósítása;
szennyvíz elvezetési rendszer fejlesztése;
strandi szolgáltatások fejlesztése;
horgászturizmus fejlesztése;
településrendezési tervek készítése;
településkép javítását szolgáló intézkedések támogatása;
szőlészeti-borászati ágazat fejlesztése;
közbiztonsági fejlesztések;
rendezvények támogatása.
A Tanács tevékenységéhez kap¬csolódó szakmai háttérmunkát a Balatoni Integrációs és Fejleszté¬si Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. végzi.
A Balatoni Integrációs Kft-t a Balaton Fejlesztési Tanács 2000. janu¬árjában alapította, három irodájában Balatonfüreden, Keszthelyen és Siófokon jelenleg összesen 21 munkatárs dolgozik.
A Kft fő feladatai a térség jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési, forrásszerzési és felosztási feladatok elvégzése valamint a térség szereplői közötti hatékony együttműködés biztosítása.
Az Ügynökség alaptevékenységei közé tartozik a BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójából adódó feladatok és azok időarányos végrehajtásának előkészítése a Tanács számára, valamint a Bala¬ton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának megvalósításában való közreműködés. A Kft. ellátja a Balaton térségét érintő programozási folyamathoz tartozó feladatokat, így korábban részt vett az Előzetes Regionális Fejlesztési Program (Phare Tükörrégiós” Program) tervezésében és lebonyolításában, majd a 2004-2006, és a 2007-2013 európai uniós tervezési intervallumok esetében a BKÜ-re ható fejlesztési tervek kialakításában, valamint a 2020-ig szóló Balaton Hosszútávú Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában is.
Az Ügynökség tevékenységében döntő szerepet játszik az üdülőkörzet szervezetei közötti eredményes együttműködés erősítése, a Balatonnal kapcsolatos kutatási és szakágazati programok koordinálásában való részvétel, a kapcsolattartás, egyeztetés a területileg illetékes regionális szervezetekkel, megyékkel, térségekkel és önkormányzatokkal.
Balatoni Integrációs Kft. További tevékenységei:
Pályázat- és projektmenedzsment
A Balatoni Integrációs Kft. fontos tevékenysége a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források felhasználásának menedzselése a Tanács döntése alapján. A források felhasználásának főbb területei: a tó vízvédelme, a turizmus fejlesztése, a közbiztonság erősítése, infrastrukturális fejlesztések támogatása.
Projektfejlesztés, projektmenedzsment
új projektötletek megszületésének elősegítését, a meglévő projektkezdeményezések felkutatását és pályázati dokumentummá fejlesztését.
Alulról jövő kezdeményezések támogatása
A Balatoni Partnerségi Program keretében több kezdeményezés is elindult, melynek megvalósításában segít, katalizátorként működik a Kft. (Többek között: "A Balaton, Európa Kulturális Tava", „Turisztikai Desztináció Menedzsment”, „Mozdulj Balaton!”, "Balaton Európa legbiztonságosabb tava" programok)
Kutatás
Az Ügynökség 2002. óta folytat tervszerű, első¬sorban területfejlesztési célokat szolgáló, gazdaság- és társada¬lomtudományi kutatásokat. E munka a Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjában folyik balatonfüredi központtal.
Regionális projektek
A Balatoni Integrációs Kft. a Balaton térség fejlesztése, valamint az együttműködések hatékonyabbá tétele érdekében számos hazai és nemzetközi projektben vesz részt. A Kft. célja a Balaton természeti értékeinek megóvása, a turizmus fellendítése, valamint a fenntartható településfejlesztés megvalósítása a térségben.
Környezetvédelmi irányítási rendszerek
A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolása, nyomon követésére képes fenntarthatósági térségi menedzsmenti és tervezési tevékenység kialakítása. Az EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere – az ECOManagement and Audit Scheme) a magyarországi fejlesztési ügynökségek között elsőként került bevezetésre a Balatoni Integrációs Kft-nél.
Kommunikáció és know-how-transzfer
A Balatoni Integrációs Kft. munkájáról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, élve a regionális, illetve országos média által kínált lehetőségekkel. A Kft. munkatársai rendszeresen vesznek részt világszerte megrendezett tudományos tanácskozásokon, s itt szerzett, a térség fejlesztésének érdekében hasznosítható ismereteiket és tapasztalataikat, valamint a régiófejlesztés legfrissebb eredményeit az általuk szervezett regionális workshopokon és konferenciákon osztják meg a térség gazdasági és tudományos életének szereplőivel.
A JÖVŐKÉP – „BALATON A TERMÉSZETES RÉGIÓ”
A Balaton Fejlesztési Tanács 2009-ben fogadta el a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet - Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig című fejlesztési dokumentumot, amely megfogalmazza az egész térség jövőképét. A Koncepció az országos területfejlesztési dokumentumokra építkezik, de azokat tovább gondolva és kiegészítve fontos elérendő jövőképet is leszögez.
„Legyen a Balaton Magyarország és Európa kertvárosa!
„A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet2020-ra a természetesség és a magas életminőség közép-európai mintarégiója kíván lenni. A térség, a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira építve, európai szinten igényes, vonzó lakó-, üdülő-, és munkakörnyezetté kíván válni”
MILYEN LEGYEN A JÖVŐ BALATON RÉGIÓJA?
Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, állandó és ideiglenes lakói számára a legvonzóbb életminőséget nyújtani képes terület legyen;
kiváló minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezzen;
teremtse meg a külső környezeti változásokhoz (klímaváltozás) alkalmazkodó, hazai és nemzetközi támogatásoknak kevésbé kitett gazdaságát, társadalmát;
környezeti és táji értékek fenntarthatósága mellett jelentős, egész évben megjelenő hazai és külföldi turizmussal rendelkezzen;
jöjjön létre a gyógyító Balaton képe ahol a tó és a gyógy-, termálvizek, a mikroklíma, a helyben megtermelt gyógyító és éltetőtermékek, valamint a szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások egész éves szolgáltatást biztosítanak;
a táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő versenyképes gazdasággal rendelkezzen („Balaton márka”);
a modern XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények térségi jelenléte megerősödjön;
a lakosság minden rétege számára esély legyen a munkavállalásra, a régióban az állandó lakosság egyre nagyobb részének biztosítva legyen az egész éves munkavállalása;
ne legyenek a régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek;
határozott azonosságtudattal bírjon;
európai szinten modellértékű, egységes fenntartható területi rendszert alkosson, önálló fejlesztési egységként kezelt és önálló területi irányítással rendelkezzen;
A BALATON FEJLESZTÉSI CÉLRENDSZERE
A Balatoni Integrációs Kft. és a Balaton Fejlesztési Tanács egyik legfontosabb kommunikációs eszköze a regionális internetes portál, amely lehetőséget nyújt a térség lakóinak, hogy megismerjék a Kft. és a Tanács munkáját, a hazai és nemzetközi programokat, fejlesztési lehetőségeket.
A portál a www.balatonregion.hu címen érhető el.
Forrás: „Balaton, a természetes Régió” Természet, Társadalom, Gazdaság, Alapok, Célok, Intézményi keretek – 2013 (Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., 2013.)
