Család Iskola Fehérvasárnapi határbejárás

2016. április 11.
9 órakor indul a körmenet a református templomtól, a Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezésében. A körmeneten részt vesznek néptáncosok és huszárok is. Mindenkit szeretettel várnak.

Fehérvasárnap:
("Vándorló" ünnep; „kishúsvét", a húsvétot követő vasárnap.) Az ősi keresztelés, majd később a „komálás„, „komatálküldés", „mátkálás" napja: a keresztkomák, keresztszülők kiszemelésének ideje. Hanóton "mátkavasárnap". A régiek hitében csak a húsvéton Krisztusban megújult ember, a benne, vele létező képes életre szóló barátságot kötni. Göcsejben fehérvasárnap délutánján a gyermekek, ifjak, leányok a falu alkalmas helyén, templomnál, haranglábnál, kocsmánál összejőve komát választanak. Az egykorúak ezen szavakkal: „Komáll meg velem!" vagy „Koma; koma, komállunk meg!" - tojáscserére szólítják fel egymást. (Nem vérrokon legények vagy lányok, egyneműek egész életükre testvérré fogadják egymást.) A felszólított ha a tojás tetszik neki, a komaságot elfogadja és e szavakkal: „mától fogva komák vagyunk!" - tojásaikat kicserélik. A nagyobb lányok a legtöbb helyen a hímes tojást házhoz küldik, kiszemelt lánytársuknak. Egy-két (általában három) fehérbe öltözött leány viszi el a tojásokat, koszorúval a fejükön, koszorús, pántlikás bottal a kezükben. A mátkatálba a tojások mellé egy üveg bort tesznek, az üvegre fonott perecet akasztanak. Ha ketten mennek, mindketten fogják a tálat. A megtisztelt leány a tojásokból kettőt vesz el és egyet ad helyettük, vagy megfordítva. Az így létesült komaságot „tikmony", vagy „tojáskoma' névvel illetik. A komává fogadás szertartása alatt szigorúan „kegyelmezik", magázzák egymást. A mátkálás sírig tartott, az öregasszonyok is „mátkámozták" egymást. A halott asszonyt mátkája, komája nyújtóztatta ki. (Városdombó új, farsangi menyecskéi fehérvasárnap menyasszonyi ruhájukban mentek a templomba.) Szentsimonon, s az ország számos vidékén az összemátkásodók halálukig magázták egymást. A moldvai csángóknál „mátkaváltó vasárnap" az ünnep neve. Két-két lány keres ilyenkor keresztanyát magának. A keresztanya összefogja a lányok kezét, s ezt mondják egymásnak: „Ha ezen a világon voltunk barátok, virisorák (unokatestvérek), másik világon, meg ezen a világon is legyünk mátkások." Aztán a keresztanya „elvágja" a kezüket: „Az Isten adjon szerencsét, szerencsés órában legyen!" Gajcsána moldvai magyarjai mátkázó vasárnapján két lány vagy két legény egy-egy piros tojással mindegyik a kezében ezt mondják: „vére, vére, hótig vére, hótunk után testvér!" - s azután „csokkantanak", összeütik a tojásokat, amelyiké összetörik, azt a tojást közösen megeszik, s ezután unokatestvérnek tekintik egymást. Somlóvásárhely lányai e napon litánia után falut kerülnek „Járj, járj zöldág" énekkel. A Galga menti falvakban ezen a vasárnapon kezdődtek a tavaszi „lányséták". Az utcán énekelve sétáló lányokat a legények is követték, s valamelyik ház előtti teres részen énekszóra, táncra kerekedtek. Sokfelé fehérvasárnap a gyermek első szentáldozásának ideje.
További információ: Család Iskola Keszthely