Kotsy vízimalom

Kotsy-vízimalom

Zalaszántó községet csodálatos tájképi környezet övezi. Itt a Szántói-medencében találkozik a dolomitból és mészkőből álló Keszthelyi-hegység a Déli-Bakonnyal, illetve a Balaton-felvidék bazaltvulkáni területével. Déli irányban Rezi, északkeleti irányban Tátika várának romjai emelkednek. A térség 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Zalaszántóról az első hiteles oklevél 1236-ból való. A Zamtho (Zamtow) nevű helyiséget első ismert birtokosa, Zaland püspök hagyta a veszprémi egyházra a XIII. század második felében. A település neve - Szántó - a "szánt" igéből származik, és arra utal, hogy földműves, szolgáló népek lakták. A XV. században Zala megye törvénytevő gyűléseinek egyik székhelye. Ebben az időben emelték mezővárosi rangra. A róla elnevezett járáshoz több település is tartozott (Zsid, Rezi, Kovács, Hidegkút). A település a török időben elpusztult. A XVIII. századtól a Festetics család birtoka. A XX. század elején gőz- és vízimalom üzemelt a faluban, 1930-ban ipari kör alakult. A Kotsy vízimalom a "Falu kocsma" mellett, az Ádám utcában található.

Történeti visszatekintés

A korai leírások szerint már a török idők alatt is fekvőköves vízidaráló malom működött a jelenlegi helyén

1876-ban zalaszántón 4 daráló vízialmot írtak össze.

A XX. század folyamán (kb.1915 körül) Zalaszántón 2 gőzmalom és a Major János féle vízidaráló malom működött. A Major János-féle vízimalom a XX. század folyamán Kotsy Nándor tulajdonába került, innen származik mai elnevezése.

1946-ban teljesen új malom épületet épített az új tulajdonos, azzal a szándékkal, hogy egy modern lisztőrlő malmot hozzanak létre.

A malomkereket a közelben eredő Kovácsi- vagy Zerna-patak vize hajtotta. 1947-ben az iparosokat szövetkezetbe tömörítették, az üzemeket pedig államosították, így a lisztőrlés nem jött létre. Későbbiekben Kotsy család csak az állatok részére takarmánygabonát darált egészen 1974-ig- A darálás meghajtását rövid ideig egy darab 390cm átmérőjű,felül csapott vízikerék, majd dieselmotor biztosította, később villamosenergia-meghajtásra szerelték át.

Az elhanyagolt épületet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2000. januárjában vásárolta meg, magyar-svájci együttműködés keretében. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával 2003-ban az épület felújítása, 2004-ben a bemutatóhely kialakítása Széchenyi Terv pályázatból, 43 millió Ft támogatásból valósult meg.

A Kotsy Vízimalom látványosságai

A kerékházban található a 390 cm átmérőjű felülcsapott vízikerék, amely ma is működés közben látható, vízmeghajtással.

A malomépületben látható berendezések:

1. Lendkerekes kézifúrógép

2. Lisztkeverő gép

3. HSCS kétüzemű dieselmotor

4. Vízkerék

5. Mázsa

6. Ganz gabonaőrlő hengerszék

7. Közlőművek (transzmissziók)

8. Gabonakoptató

9. Gabonatisztító gépek