Májusi konferencia beszámoló

Az „AKTÍV IDŐSKOR – Interregionális együttműködés a demográfiai változások jegyében” című szakmai konferencia
JEGYZŐKÖNYVE

A rendezvény helyszíne: Balaton Színház és Konferencia Központ (8360 Keszthely, Fő tér 3.)
A rendezvény időpontja: 2014. május 21. 10.00 óra
Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív alapján.

Péterffy Ilona a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kft. munkatársa: Köszönti a meghívott vendégeket. Felkéri Dr. Molnár Gábor Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kft. ügyvezető igazgatóját, köszöntse a megjelenteket.
Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató köszöntőjében elmondta, hogy már a 2007-2013 fejlesztési időszakra történő felkészülés idején kiemelten kezdett foglalkozni a Balatoni Integrációs Ügynökség a helyi társadalom kérdéseivel. Az akkori szakmai koncepciókból is látszott, hogy a balatoni társadalom egyik kiemelt problémája lesz a népesség idősödése. Az azóta eltelt időszakban ezek a tendenciák csak erősödtek és sürgetővé vált az erről való gondolkodás. Ezért volt fontos az Ügynökség számára, hogy részt vehessen e projektben és hasznosíthassa eredményeit. Megköszönve a résztvevő szakemberek munkáját, jó tanácskozást kívánt.
Ezt követően a projektben a Vezető Partner projektmenedzsere, Mag. Ingeborg Derkits (Regionalverband Industrieviertel Projektmanagement) előadásában bemutatta a projektben végzett tevékenységeket, illetve az elért eredményeket.
Elmondta, csaknem másfél éve dolgoznak együtt a magyar és ausztriai fejlesztési szervezetek és a politika képviselői, nyugdíjas egyesületek, az ifjúsági szervezetek és a szakértők, hogy a két partner térség Schneebergland és Keszthely kistérségben a szociális háló és azzal az életkörülmények javuljanak.
Néhány kezdeményezést röviden bemutat. Felmérés és elemzés készült azokról a szükségletekről, amelyek például az orvosok, gyógyszertárak, az élelmiszerboltok, az egészség-létesítmények, illetve tömegközlekedés használatával kapcsolatos, feltárva a régió adottságait, kiegészítve számos térség jól bevált gyakorlataival, majd ezen a dokumentumokat a helyi településtérképen elhelyezik a közösségek számára.
A következő hangsúly a megközelíthetőségen van. A projekt során sikerült a térség két önkormányzatával együttműködni (Good Stein és Bad Fischau - Brunn), a polgármesterek, helyi lakosok, a fogyatékkal élők és a gyermekes családok által látogatott helyeken a gyenge pontokat felmérni. Ilyen akadályok többek között a bejárat a boltba, a szűk járda, vagy nem teljes mértékben hozzáférhető orvosi rendelők. A problémafeltárások eredményeképpen a település kap egy összefoglalót a következő évekre vonatkozó javaslatokat, így a partnerrégiók számára létrehozunk egy információs kiadványt, melyben megtalálhatók a bölcsen előre tervezett, idős családtagok számára is megközelíthető épületek tervezése.
Természetesen, a gazdaságok jelentős hangsúlyt a projektben - a megfelelő szolgáltatások kialakításával.
A fiatalok és az idősebb generáció számára az önkéntesség mellett egyaránt fontos az a segítségnyújtás, amely által az idősek képesek legyenek kényelmesen és biztonságosan élni a saját otthonukban, ameddig csak lehetséges.
A hagyományok őrzésére, a generációk együttműködésére, a tapasztalatok átadására különféle platformok és események jöttek létre: nagyszülők-unokák együtt főzése, számítógépes tanfolyam, kertészkedés. Mindezek együtt szolgálják ugyanazt a célt: a szolidaritás ösztönzése és tapasztalatcsere a fiatalok és az idősek, valamint az idősek társadalmi és kulturális környezet történő bevonása. A most megismert szép példák alapján elmondható, a projektpartnerek együttesen szerettek volna a térségeik számára hasonló, hasznos tevékenységeket nyújtani.
http://www.region-schneebergland.at/regionsarchiv.html

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. kutatócsoport vezetője, Oláh Miklós a társadalmi problémákra fókuszáló kutatási tevékenységekről az alábbiakat mondta el:
Az időskorúak az Európai Unió számára is fontosak, felismerték, hogy ez egész Európára kiható téma.
Jelen rendezvény fő témája az aktív időskor, azaz Active Ageing. Akkor, amikor ezt a projektet készítették elő tudni lehetett, hogy az aktív időskorúakat két részre lehet osztani. Sokan küszködnek valamilyen egészségügyi problémával, ugyanakkor nagyon sokan szabadidejüket hasznosan töltik el, amely sok felületen történhet, akár a turizmusra is hatással lehet.
Elmondja, hogy szerencsére az idősek többsége ezen szabadidőnek saját maga döntése alapján választhatja meg hogyan hasznosítja, hogy rendelkezik ezzel az idővel.
Jelen vizsgálat a Nyugat-Balaton térségben lezajlott vizsgálat a fiatalok és idősek körében történt meg. Meggyőződésük szerint számos olyan terület található, amely családon belül újra és családon kívül is kapcsolódhat egymáshoz ezeken a felületeken. Az időskorúak rendelkeznek olyan tudással, amelyek ma értékelődnek fel csak igazán. Ezt a tudást át tudják adni a fiatal generációknak. Ezekről fognak munkatársai beszélni. Bemutatják a projektet, a kutatási eredményeket.
A felszólalásában kitért az alulról jövő kezdeményezések és a közösségi kormányzás metodikájának fontosságára. Az új európai paradigma értelmében a társadalmi kérdések megoldásában is kiemelt szerepe lesz a lokális szemléletnek. Ebben Ausztria és hazánkban a Balaton térsége is élen jár. Fontos, hogy a szemléletet ilyen formában formáljuk.
     
A projekt kutatásvezetője, Kabai Gergely (Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.) az „Aktív időskor Európában és Magyarországon, Fejlesztési Javaslatok és elképzelések az aktív időskor területén” címmel a lezajlott kutatói tevékenységről beszélt. Előadásában részletezte a demográfiai válság jeleit: a 20. század egészségre ható vívmányai egyik következménye a fejlődő társadalmak idősödése, a 60 évnél idősebbek arányának növekedése. Felvetődik, miként lehet fenntartani a jóléti rendszereket? A fejlett, OECD országok, a WHO, az Európai Uniós felmérések, előrejelzések miatt az idősek, illetve foglalkoztatásuk az EU2020 programjában stratégiai prioritásként szerepel. Az aktív időskor tehát egy több szempontú társadalmi-gazdasági „szakpolitika” vagy gondolatrendszer.
Három legfontosabb egységes kritériuma:
- Gazdasági aktivitás
- Társadalmi aktivitás
- Társadalmi biztonság, önálló életvitel, generációk együttműködése.
Sajnálatos, de a magyarországi helyzet az EU tagországokkal összehasonlítva a mutatók tekintetében elég rossz: az idősek társadalmi megbecsülése, foglakoztatása alacsony.
A projekt kutatási eredményeiről az alábbiakat mondta el:
- A Keszthelyi Kistérség legyen az aktív időskor hazai mintaterülete
- A helyi fejlesztések csak az országos szakpolitikai intézkedésekkel együtt fognak működni. (nyugdíj, munkavállalás, jogi környezet, támogatási rendszer.)
Kistérségi/települési javaslatok
- Gazdasági aktivitás: idős termelőket érintő értékesítési csatornák kialakítása, foglalkoztatási adatbázis, turizmusgazdaság
- Társadalmi szerepvállalás: kistérségi idősügyi fórum, idősbarát szolgáltatások rendszer, önkéntes hálózat kialakítása, generációk közötti kapcsolatok
- Társadalmi biztonság: házmester rendszer fenntartása, önkéntes ápoló munkát végzők támogatása, közbiztonság, térségi közlekedés.
Az idős korúaknak szóló turizmus-ipar fejlesztése
Silver economy - „Ezüst gazdaság” alatt lényegében azokat a gazdasági szolgáltatásokat értjük, amelyek az idősek kiszolgálására, speciális igényeik kielégítésére jöttek létre.
- A Keszthely térségének országosan is kiemelkedő lehetőségei (gyógyturisztikára építve)
- Befektetések az idősbarát turisztikai kínálatba – Idősbarát szállodák és szolgáltatások
- Elemei és szempontjai: megközelíthetőség, kiépítettség, speciális igények figyelembe vétele (fizikai és mentális)
- Új infrastruktúra szükségessége

A kutatási eredmények összefoglalásáról, valamint a kutatási módszerekről Dombi Gábor kutató (Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.) beszélt:
Előadásában két fő témáról beszélt: Demográfiai tények, Véleményvizsgálati eredmények alcímmel.
A demográfiai tendenciákról szólva elmondta: az EU népessége várhatóan 2040-ben fog tetőzni, mintegy 500 millió fővel.
A demográfiai tendenciákra vonatkozó alapvető következtetések:
Globális népességnövekedés, Európa népességrészesedése csökken
Természetes népességfogyatkozás – tartós negatív népességváltozási egyenleg
Nettó pozitív vándorlási egyenleg
Születéskor várható átlagos élettartam növekedése
Csökkenő fiatal és munkaképes korú népesség
Általános és egyre kiterjedtebb népességöregedés
Nyugdíjrendszer fenntarthatósági problémák fokozatos súlyosbodása várható.
A projekt kutatási eredményeinek összefoglalása, véleményvizsgálati eredmények:
•    Iskolai végzettség metszetében mutatkozó társadalmi mobilitás törekvés
•    Jelenlegi lakóhelyről való számottevő elköltözési igény és szándék
•    Komoly probléma a pénztelenség, a lakáshelyzet és a munkanélküliség
•    Az érvényesülés és a siker legfontosabb kritériuma a pénz, a jó kapcsolatok és összeköttetések, valamint az iskolázottság
•    A legfontosabb értékek között szerepel a jóindulat és az önállóság
•    A mintában szereplő fiatalok nagy többsége jónak, vagy nagyon jónak jellemezte a felmenőivel való kapcsolatát
•    A többség megítélése szerint jellemzően annyi időt töltenek el a felmenőikkel, amennyi megfelelő a számukra, de létezik egy-egy réteg, amely ennél többet, vagy akár kevesebbet szeretne.
A Keszthelyi Kistérségben végzett véleményvizsgálati eredmények, alapvető következtetések:
•    A jövedelmek meghatározó részét a különböző szerzett jogosultságok alapján járó nyugdíjak teszik ki
•    A mintába került idősek többsége öregségi nyugdíjas, gazdasági értelemben passzív, az abszolút többség elzárkózik attól, hogy munkát vállaljon. Többséget alkotnak az alapfokú iskolai végzettségűek és a szakmunkások
•    A megkérdezettek körében nem jellemző a nyugdíjas szervezeti tagság, sem az, hogy a különböző nyugdíjas szervezetek programjait rendszeresen látogatnák
•    A szabadidő eltöltésének nagy részét alapvetően passzív elfoglaltságok teszik ki, mint a TV nézés, rádióhallgatás, újságolvasás, bár fontos szerepe van a sétának és a barátokkal, ismerősökkel való találkozásnak is. Ezzel együtt a közösségi színtereken zajló programok, mint a színház, mozi, koncertlátogatás, belföldi és külföldi utazások szerepe inkább szekunder jelentőségű
•    Akinek vannak gyermekei, unokái, relatíve sűrűn találkozik velük, a generációs kapcsolatok minősége alapvetően jó. A gyermekekkel való időtöltés időkeretét jellemzően megfelelőnek ítélik, de a relatív többség több időt szeretne eltölteni az unokáival
•    Az idősek jellemzően saját tulajdonú lakóingatlanban élnek, többségében nem egyedül, ezzel együtt legalább minden harmadik időskorú teljesen egyedül él
•    Az idősek többségének életét meghatározza valamilyen betegségtípussal való napi szintű küzdelem. Ezek a betegségek legjellemzőbb módon szív-, és érrendszeri megbetegedések, mozgásszervi betegségek, illetve cukorbetegség
•    Az idősek nagy többsége ideálisabbnak gondolta az időskor hétköznapjait fiatalabb korában, mint amit ténylegesen kénytelen megélni

Elisabeth Gruber kutató (Bécsi Egyetem, Földrajzi és Regionális Kutatóintézet) bemutatta az Universität Wien Schneeberglandi Kistérség területén végzett kutatási eredményeit.
A születések számának tartós csökkenése és a várható élettartam növekedése Ausztriában is a népesség öregedéséhez vezet.   
•    A születések és a halálozások egyenlege Ausztriában stagnál
–     a születések számának csökkenése az osztrák lakosság öregedését idézi elő.
A lakosság a bevándorlás következtében mégis növekszik, ami egyben tompítja az öregedés mértékét is.
•    nemzetközi bevándorlás
•    a bevándorlás nem minden régióját érinti az országnak
Az ausztriai, schneeberglandi vizsgálatok az alábbi kihívásokkal számolt:
•    Milyen kihívásokkal jár mindez a lakosságra és az önkormányzatokra nézve?
–    Hogyan értékeli mindezt a lakosság?
•    Hogyan értékeli a lakosság Schneeberglandban az életminőséget?
–    Milyen szükségletek állnak fenn?
–    „Active Ageing“
–    Mennyire öregnek és/vagy aktívnak érzi magát a lakosság?
A vizsgálat 3 helyszínen folyt, 51 interjú készült. Mindezek eredményeként az alábbiakban mutatta be a kutató a következtetéseket:
1. Az „aktívan öregedők“ idősebbek a vártnál  
Az időskorúak nagyon aktívak is lehetnek  
–    a megkérdezettek megcélzott életkora: 65 év
–    az „aktív idősödőnek“ értékelt megkérdezettek átlagéletkora 72 év, a megkérdezettek még nagyon idős korban is aktívak és önállóak
–    a magas kor nem jelent automatikusan függőséget vagy ápolásra szorultságot
2. A jövőben nem csak tovább élünk, hanem idősebb korunkban egészségesebbek és aktívabbak is leszünk
3. Az emberek nem sokat foglalkoznak az öregedéssel
–    [a mindennapi kihívásokhoz kapcsolódóan]: „Ezen nem gondolkozom. Megvan mindenem, amire szükségem van.“
–    „Most minden rendben van, talán 15 év múlva lesznek korlátaim.“
4. a mobilitást és az egészéget látják az öregkorhoz kapcsolódó legnagyobb egyéni kihívásnak
- „Eljön a nap amikor le kell adni az autó forgalmiját.“
–    „Egy bizonyos kor fölött az ember már ne vezessen“
–    „Amíg jár busz, addig a mobilitás nem probléma.“
5. A mobilitás garanciája az egészség („az aktivitás“) és ezzel egyben az önálló életvitel kulcsa is.
6. Az ellátásokról
Az ellátási helyzetet nagyon jónak értékelik
–    mind a napi szükségleti cikkek elérhetősége, mint az orvosi ellátás jó
–    részben hiányoznak egyes kiskereskedelmi ágak (szaküzletek, pl. kézművesek, vegyesbolt, ruhabolt)
A megkérdezettek 40%-a számít a kor előrehaladtával problémákra önellátásuk kapcsán, miközben a többség bizakodó
–    „Ha megmaradnak a boltok, akkor a jövőben sem lesz probléma.“
–    a nehézségeket főleg a mobilitás öregkori korlátozottságára vezetik vissza  (gyaloglás, betegség, rossz összeköttetések)
A mobil szolgáltatásokat alig veszik igénybe (10%)
7. A helyben való megöregedés
- a vágyott jövő az „aktív öregedés“
–    „Nem szeretnék elköltözni az otthonomból.“
- csak a megkérdezettek 5 %-a tervez a jövőben költözést, a többiek a jelenlegi településükön szeretnének maradni és ott megöregedni
–    ameddig csak lehet a saját házban/lakásban
–    helyben való öregedés
- ettől függetlenül nagy az intézményesített ápolási létesítmények elfogadottsága
–    „Ha már nem bírom magamat, elmegyek otthonba.“
–    A többség el tudja képzelni, hogy szükség esetén felügyelt lakhatási lehetőséget választ/otthonba költözik.
Önkormányzati stratégiák a lakosság öregedés kapcsán
•    előre gondolkodás a politika és a tervezés részéről
–     maguk az egyének nem foglalkoznak az öregedéssel
•    egészségügyi előregondoskodás
•    a mobilitás és a részvétel lehetővé tétele
–    formális és informális támogatások
•    a helyben maradás lehetővé tétele
–    felügyelhető lakhatás, idősek lakóközössége, ...
•    biztosítani kell a közeli, elérhető ellátást
–    kiskereskedelem, közösségi közlekedés

Vozár Péterné projektmenedzser a Keszthely és Környéke Kistérségi Társulás projektpartner részéről beszámolt a végzett tevékenységekről.
Az alábbi kiadványokat készítették el: Info Mappa, Recept Füzet, brossúra, melyben bemutatják az akadálymentesítés építkezés előnyeit.
Rendezvényeik: Együtt-egymásért rendezvény az idősek és a fiatalok számára. Generációs találkozót szerveztek egészségmegőrzés témában, majd kertművelés témában.
Közösségi kerteket hoztak létre. A gondozónői hálózatban dolgozók részére tanulmányutat szerveztek Ausztriába.
Létrejött a „Tudástár”, melyet a Kistérségi Társulás honlapján helyeztek el.
A feldolgozott témák:
•    Településtörténet
•    Hírességek
•    Régmúlt történet
•    Térségi civil szervezetek
•    Népszokások
•    Térségi épületek, tárgyak
•    Térségi rendezvények
•    Családtörténetek
•    Fotóalbum
A rendezvény második részében az idősek részvétele a települések életében címmel - a települési jó gyakorlatok témában a meghívott Keszthelyi Kistérség településeinek polgármesterei, Lóth Eszter polgármester (Bókaháza Község Önkormányzata), Péter Károly polgármester (Vonyarcvashegy Község Önkormányzata), illetve Gyenesdiás Község Klubkönyvtár vezetője, Hársfalvi György fotókkal illusztrál beszámolókat tartottak. A beszámolóikban kiemelték a települések életében a nyugdíjas (idős korúak) aktív részvételét: a nyugdíjas klubok tevékenységét, a települési civil szervezetekkel történő aktív együttműködést.

Péterffy Ilona, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kft., projektmenedzsere megköszönte a megjelentek részvételét és bejelentette, hogy az ősz folyamán kerül megszervezésre Ausztriában a projekt záró konferenciája, illetve workshop a gazdasági és önkormányzati szféra számára, melyre szeretettel várják a megjelenteket, ezt követően lezárta a konferenciát.
                        

Jegyzőkönyvvezető: Péterffy Ilona projektmenedzser