Rendhagyó történelem órák Keszthelyen

       A magyar kormány a 2015-17-es évet a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. Az emlékév alkalmából a Gulág Emlékbizottság pályázatot írt ki. A Keszthelyi Nemzeti Kör Egyesület sikeresen pályázott, melynek keretében rendhagyó történelem órák kerültek a keszthelyi szakközépiskolákban megrendezésre.

      A Gulágról érdekes és információkban gazdag órákat tartott Balogh István történelem tanár októberben a keszthelyi Közgazdasági Szakközépiskolában, az Asbóth Sándor Szakközépiskolában, majd novemberben a Vajda János Gimnáziumban.

Előadását az orosz diktatúra rövid áttekintésével kezdte. A Gulág, melynek jelentése, átnevelő kényszermunkatáborok főhatósága, a történelem legszörnyűbb halálgyára volt, ahol sok millióan haltak meg.

Balogh István részletesen beszélt arról, hogyan fogták és gyűjtötték be az embereket a szovjet katonák. Iskolából is vittek el gyerekeket és munkaképes felnőtt férfiakat munkahelyről, bárhonnan. Az embervadászat hosszú évekig tartott. A táborokba azok a rabok kerültek, akiket a szovjet hadbíróságok ítéltek el háborús bűntett vádjával, legtöbbször alaptalanul. A magyarok legtöbben a Donyeck-medencében dolgoztak a kőszénbányákban. Messze szeretteiktől embertelen körülmények között tartották őket. A 40 – 50 fokos fagyban napi 12-14 órát dolgoztatták őket. Bíztak abban, hogy egyszer majd hazaengedik őket. Magyarországról 700 000 embert hurcoltak el, 40 % -uk nem élte túl a kényszermunkát és a megaláztatásokat.

    Az órák zárásaként Placid atya túlélési tanácsait hallgathatták meg a tanulók, melyekből erőt és kitartást meríthetnek életük során. A rendhagyó történelem órák lehetővé tették a diákoknak azt, hogy olyan információkkal gazdagodjanak, olyan tudás birtokába jussanak, melyekre tanórai keretek között nincs lehetőség.