Zalaapáti

Zalaapáti, a Zala völgyében lévő 1700 lelket számláló település a Zala folyó jobb partján fekszik, melynek „kapujaként” működik az 1959-ben átadott Zala híd. 

Kezdetektől az 1019-ben alapított zalavári bencés apátság tulajdona volt, neve is azt tükrözi. A község közszói jelentése: „apáté ez a falu”. Legkorábbi hiteles említéséről az 1273-ban kelt oklevélből tudunk. 1715-ben az apátság a göttweigi bencés monostor tulajdonává vált, akik Zalaapátit tették meg apátsági székhellyé. Római katolikus templomot építettek itt, mely 1774-ben leégett. Ennek helyén húzták fel 1777 és 1781 között a mai egytornyos, egy hajós, hegedű-ablakos apátsági templomot, melyet Szent Adorján tiszteletére szenteltek. Szentélyének freskóit Joseph Mölck, négy oltárképét Johann Martin Schmidt osztrák művészek készítették. Főoltárképe Szent Adorján vértanúsága. Belső terében a két magyar szent király, Szent István és Szent László szobrai láthatók. A templom orgonáját 1782-ben Jetter János Jakab kőszegi mester készítette. A templom 1906-ban alapos renováláson esett át, a hajó kettős homlokzatára ekkor festett Szirmai Antal freskót. Az apátsági templommal egybeépült a bencés rendház. Műemlék jellegű épületében ma a Pszichiátriai Betegek Otthona működik. A  falu utcáit a vidékre jellemző – műemlék jellegű - homokkőkeresztek (van, amelyik 1769-ből származik), egy Szentháromság-szobor, valamint egy Nepomuki Szent János -  szobor díszíti.

A Jókai utcában található Szentkirályi-kastély a régi kisnemesi kastélyok hangulatát idézi. A Szentkirályi-család építtette 1796-ban későbarokk stílusban. Azóta többször átalakították, ma inkább romantikus stílusú. Az egyemeletes kastély tiszta sövénnyel övezett öthektáros parkja természetvédelmi terület. Az ősparkot a 19. század elején létesítették. Kiemelkedő értékei közé tartoznak a nagyméretű tiszafák, a páfrányfenyő, az idős szivarfák, a japánakácok, a vénic szil, a vérbükk, a vadgesztenyék és egy kb. 350 éves, 19 méter magas, 460 cm törzskerületű óriás tuja. A parkot az 1920-as években kicsit átalakították, sok növényt akkor telepítettek bele. Az államosítás után Magyarország egyetlen méhészeti szakiskolája működött benne 1990-ig. 1995-ben egy saarbrückeni illetőségű úr vette meg, aki 1997 és 2000 között renováltatta, és kialakította benne Magyarország egyik jelentős antik cserépkályha-gyűjteményét, mely a 17. századtól napjainkig mutatja be a művészi kivitelű fűtési alkalmatosságokat. A gyűjtemény egyik kiemelkedő darabja az 1840-es években készített nyitott kandalló. Az eredeti szépségében helyreállított kastély parkjában három vendégház áll a szállóvendégek rendelkezésére. 

Nem messze a kastélytól az 1848-49. évi szabadságharc 2000. március 15-én felavatott emlékműve áll a főút mellett.

A Kossuth és a Deák utcák kereszteződésében egy kis rendezett parkban áll a község első, 2000. június 17-én felavatott köztéri alkotása, a faluért egykor sokat tett Modrovich Gergely (1813-1884) apát remekművű szobra, Oszkár Kosecky szlovák szobrászművész munkája. Ugyancsak ő készítette, az impozáns községházával szemben, az egykori bencés apátság kerítése mellett álló, a millennium évében állított Szent István-mellszobrot is. 

Zalaapáti, történelmi múltjából, építészeti örökségéből, valamint kedvező fekvéséből adódóan  jelentős helyet foglal el megyénk falvai között. Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány termálfürdőihez vezető találkozóutak, a Balaton és a Sármelléki repülőtér közelsége elősegítheti a község idegenforgalmi fejlődését. A turisztikai potenciál növekedését szolgálhatja a hamarosan megépülő Zala-völgye-Kis-Balaton kerékpárút, amely további lehetőségét kínálhat arra, hogy még több vendég érkezhessen a településre.           

A község közigazgatásilag Bókaháza, Esztergályhorváti és Gétye községekkel határos, ebből adódóan közigazgatási, oktatási, művelődési, egészségügyi és közbiztonsági feladatokat lát el a szomszéd települések számára is.

A fiatalok letelepedése, a lakosság növelése érdekében az önkormányzat folyamatosan gondoskodik közművesített lakótelkek kialakításáról, kedvezményt biztosít a telekvásárláshoz, és támogatja a családi házépítőket.

A község folyamatos parkosítása, fásítása, virágosítása révén a kellemes és szép környezet folyamatosan gyarapodik.

Településünk az ausztriai Semmering településsel, illetve az erdélyi Kőrispatakkal tart fenn testvér-települési kapcsolatot.

 

 

Hivatkozás: http://www.zalaapati.hu